Az ismeretlen és ismerős Dél-Lengyelország

Lengyel magyar két jó barát, együtt harcol, issza borát. Jól ismerjük e mondást, mely a két nemzet évszázados közös küzdelmeit, örömeit fogalmazza meg. S amint tették azt eleink, a XXI. század embere is gyakorta elindul, hogy újból és újból felfedezze lengyel hon természeti szépségeit, kulturális örökségét, lubickoljon a lengyelek magyarok iránt érzett szeretetében.

A hetvenes, nyolcvanas években a szabadság iránti vágy hajtotta honfitársainkat Krakkóba, Zakopanéba, hiszen a mindig nyitott lengyelekkel nagyszerűen lehetett mulatni, politizálni. Szépek voltak a lengyel lányok, vidámak a fiúk, feledhetetlenek voltak a dzsesszkoncertek, megfizethető volt egy-egy sítúra ára, a keresztények pedig kedvükre gyakorolhatták vallásukat.

Ma már itthon is nyíltan lehet politizálni, templomba járni, van elég koncert – legfeljebb  nincs időnk elmenni -, ám Lengyelország ma is épp oly vonzó, mint egykoron.

Most is elsősorban a hazánkhoz közelebb eső déli részeket keressük fel, s még sokadszorra is megunhatatlan e varázslatos vidék.

És micsoda jó érzés, hogy lépten, nyomon magyar emlékekbe ütközünk! Ezek többnyire a két nép dicső múltjáról regélnek, hisz’ általában jó dolog sült ki abból, ha a magyar és a lengyel összefogott. Pedig a lengyelek is sokat szenvedtek a történelem során: a mohó környező hatalmak háromszor osztották fel maguk között az országot, mely minden alkalommal Főnixként éledt újjá. Lengyelország ma Európa egyik meghatározó állama, amely következetesen harcol érdekeiért. Ezt tapasztalhattuk az uniós csatlakozás során is.

Wieliczkában találták meg Kinga gyűrűjét

De térjünk vissza a közös históriánkra!

Már IV. Béla királyunk lányát, Kingát is szentként tisztelték a lengyelek. Kinga Szemérmes Boleszláv lengyel királlyal kötött esküvője alkalmából, apjától a kincsek – aranyak, tallérok – mellé olyan jegyajándékot kért, amely népének is javát szolgálja. Így adta neki második honalapítónk a máramarosi sóbányát, melybe a birtokba vétel jeléül a fiatal asszony beledobta gyűrűjét. Később, már lengyel honban, Kinga javasolta, hogy a Krakkótól nem messze lévő hegyekben kutassanak só után. És láss csodát! A bányászok egy sótömbben bukkantak rá arra a gyűrűre, amit Kinga Máramaroson dobott az aknába. A bányát latinul Magnum Sal-nak nevezték el, ami lengyelül annyit tesz: Wielka Sol. Azóta Wielizcka nevét az egész világ megismerte: itt található a földkerekség egyik legnagyobb sóbányája, mely gazdagságot hozott a vidéknek a középkorban. Ma elsősorban idegenforgalmi attrakcióként, légúti betegségekben küszködők szanatóriumaként, pompás hangversenyek helyszíneként, múzeumként, az UNESCO világörökségének részeként emlegetik.

Magyar szentek az Isteni Irgalmasság Templomában

Nem kevésbé izgalmas a magyar utazó számára Krakkó, Lengyelország királyi fővárosa. Az impozáns terekkel, műemlékekkel teli város Európa jelentős gazdasági és kulturális központja a középkor óta.

Egyik ékessége a piactér, azaz a Rynek, melyet a kontinens kereskedelmi útvonalainak találkozásánál alakítottak ki 1257-ben. Ehhez fogható pompás szalont legfeljebb Velencében és Rómában találhat az útonjáró, a Szent Márk és a Szent Péter teret. Itt, az óváros főterének közepén építették fel a ma is álló reneszánsz Posztócsarnokot, melynek földszintjén hangulatos vendéglők, kávézók, bájos ajándéküzletek találhatók, emeletén pedig a XIX. századi  alkotásokat bemutató Nemzeti Galériát.

A Ryneken angol, német, japán, orosz, kínai szó hallatszik, olyan érzése van az embernek, mintha a világ minden nemzete adna itt randevút egymásnak. S valahogy így is van: bármerre visz a látogató útja a városban, mindig visszatér a Rynekre. Itt pihenteti lábát, s élvezi a hömpölygő vidám tömeg látványát, miután végignézte a Czatoryjski Múzeum kincseit, köztük Leonardo Da Vinci Hermelines hölgy című festményét. És itt kávézgat, miután megcsodálta a tér fölé magasodó Mária templom középkori remekeit, mélytűzű üvegablakait, nürnbergi mester által faragott oltárát. És itt hallgatja a templom magasabb tornyából óránként felhangzó trombitaszót, mely hirtelen szakad meg. A legenda szerint évszázadokkal ezelőtt a templomtorony trombitása vette észre a városra támadó tatár seregeket, és azonnal riadót fújt. Ám a dallamot nem tudta befejezni, mivel egy tatár nyila eltalálta. A vészjel azonban még idejében figyelmeztette a krakkóiakat, akik fel tudtak készülni a támadásra.

És a Rynekre tér vissza a vándor az Isteni Irgalmasság templomából. A templomot II. János Pál pápa tiszteletére emelték a lengyelek, és tavaly ősszel itt avatták fel a magyar szentek kápolnáját. Bizony, volt munkája a festőnek, aki megfestette a szentjeinket, hiszen az európai uralkodó családok közül az Árpád-ház adta a legtöbb szentet a kereszténységnek. Büszkék lehetünk rá!

Hedvig és Báthory sírjánál gyakran hallatszik a Himnusz

A krakkói kirándulás legfelemelőbb pillanatait a Wawelben éli meg a látogató. A sárkány által védett vár ma az öreg kontinens legnagyobb és legjobb állapotban megőrzött gótikus erődje. Itt, a katedrálisban koronáztak meg királyokat, királynőket, szenteltek fel püspököket, innen indult el – elsőként Közép-Kelet Európából – a Vatikán felé Isten földi helytartója, II. János Pál pápa is.

És itt fekszik a lengyelek kedves Jadwigája, a mi Nagy Lajos királyunk lánya, Hedvig is. Történelmi tanulmányainkból jól emlékszünk rá, hogy Nagy Lajos idején három tenger mosta Magyarország partjait, az Anjou-házbéli királyt Ludwik Wegiersky néven koronázták  uralkodójukká a lengyelek. Lányát, Hedviget már tizenhárom esztendős korában eljegyezte a későbbi uralkodó, Jagello Ulászlo. A légies, kedves királykisasszony a jegyajándékként kapott ékszereit Európa egyik legrégebbi universitásának, a Jagello Egyetem megalapítására ajánlotta fel. Fiatalon ment el Hedvig, s mint a korabeli krónikások feljegyezték, egész Krakkó gyászba borult és teljes szívéből, őszintén siratta…

Hedvig, azaz Jadwiga fehér márvány síremlékénél gondoljunk e nemes pillanatokra, az adakozó királynőre.

Aztán ballagjunk le a katedrális alagsorába, ahol lengyel királyok találtak végső nyughelyet. Köztük Báthori István erdélyi fejedelem, akit 1576-ban királyukká választottak a lengyel rendek. Sírjánál mindig van friss virág, magyar koszorú, és gyakran felhangzik a magyar Himnusz. Vigyünk egy szál virágot mi is e sírra, és ha akadozva is, de énekeljük el a Himnuszt!

Magyar diákok és magyar várak

Egykoron minden valamire való magyar főúr gyermeke tanult a krakkói Jagello Egyetemen, amely a XV-XVI. században az európai humanizmus központja volt. Ne feledjük: itt „állította meg a Napot” Kopernikus!  Nos, a magyar diákoknak külön kollégiumuk volt a Bracka utca 5-ös számú házban.

De nem csak diákok jöttek lengyel földre. Itt, Debno várában látta vendégeskedett Balassi Bálintot 1590-ben. Jól jött a lengyel király invitációja a nagytermészetű poétának, hiszen előtte végigszerelmeskedte a magyar várakat, s bizony olykor menekülnie kellett, ha a várkapitány is rajta kapta hitvesével. Itt, a lengyel király udvarában tett európai hírnévre szert Balassi Bálint.

Ha már a magyar váraknál tartunk, ne feledkezzünk meg a Pálóczy-Horváthok váráról, Nedecről sem, amely 1920-ig magyar kézen volt, s a II. világháború kitöréséig magyarok lakták.

A lengyel-szlovák határfolyón, a Dunajecen tutajozók jól láthatják a víz fölé magasodó várat. De ajánlatosabb a vízre figyelni: a labilis tutajokra, az ezüstösen csillogó zúgókra, s a habokban ugráló pisztrángokra.

Ilyen élményekben ritkán van része az utazónak.

Gyógyüdülők

Dél-Lengyelország híres gyógyüdülőiről is.

Krakkót sokan mágikus erővel rendelkező helynek tartják. A természetes gyógymódok tudósai szerint itt található a világ hét titokzatos energiaforrásainak egyike. A csakrából pozitív erő áramlik szét, s nagy valószínűséggel emiatt vált oly jelentős történelmi, kulturális, tudományos események színhelyévé a város.

A Krakkótól 60 kilométerre fekvő Bochnia az E40-es főútvonalon érhető el. A 750 éves sóbánya kamráiban 1995 óta gyógyüdülő működik, légúti betegségeket, allergiát kezelnek itt. A föld alatt sportpálya, táncparkett, bár és szálló található.

Lengyelország legrégebbi gyógyüdülőjéről, a dél-lengyelországi Iwonicz Zdroj-ról már a XVI. századi krónikások is említést tesznek. Klímája, illetve szénsavas, sós, jodidos vizei légúti megbetegedésekre, ideg, reuma, mozgásszervi, nőgyógyászati panaszok kezelésére alkalmasak.

A Szandecki Beszkidekben, a Kryniczanka  patak völgyében fekvő Krynica Zdroj-t a lengyel gyógyüdülők gyöngyének is szokták nevezni. Történelme a XVIII. századba nyúlik vissza, hírnevét gyógyító ásványvíz forrásainak köszönheti. Az itt található gyógyvizek  emésztőszerv-rendszeri, nőgyógyászati betegségek, keringési zavarok esetében használhatók ivókúra formájában jó eredménnyel. A legnagyobb ivócsarnok, a 4540 négyzetméteren fekvő Pijalnia Glówna. A 61 hektárnyi területen fekvő, egzotikus fákkal, cserjékkel büszkélkedő park Európa egyik legszebb ilyen jellegű helye.

Jó levegője és gyógyvizei miatt keresik fel a látogatók a Poprád folyó völgyében Muszyna Zdroj-t. A Lengyelország legnagyobb hársfarezervátumában található hegyi üdülőfalu gyógyvize légúti, emésztőrendszeri betegségekre nyújt gyógyírt ivókúra, masszázs, inhalláció formájában a vendégeknek.

Fiedler Anna Mária/Magyar Nemzet